Teljességgel elképzelhető, ugyanis a szánkózás olimpiai sportág. Nemcsak a gyermekkorunk kedvelt mozgásformája, játéka volt, de évszázadokkal ezelőtt is ugyanúgy szánkóztak az emberek, habár nem szórakozásból, hanem a közlekedés gyorsabb formája miatt. Persze ehhez hó is kellett. Már a kilencedik századi vikingek használtak olyan eszközt, amellyel a havon tudtak csúszni és közlekedni.

A szánkózás tehát régóta létezik, de sportként csak a XIX. században jelent meg. A 19. századi St. Mortiz fiataljai télen gyakorta használták a település lejtőit szánkózásra, csakhogy ezzel baleseteket, kellemetlenségeket okoztak a helyi polgároknak. Az egyik szálloda tulajdonosa lehetőséget látott meg ebben a mozgásformában, hiszen ez több vendéget vonzhatott, ezért kiépíttetett egy szánkópályát azért, hogy mindenki élvezhesse ezt a szórakozási lehetőséget. Az elgondolás sikeres volt.

Az első szánkóversenyt 1884-ben rendezték meg. A csúszós sportok közé tartozott a szánkó, a bob és a szkeleton, de később külön sportággá nőtte ki magát mindegyik. A szánkóversenyeket ugyanolyan pályán rendezik meg, mint a bob és a szkeleton versenyeket, vagyis mesterségesen kialakított jégcsatornákban.

A szánkóversenyek egyéniben és párban zajló versenyek. Egyéniben ez négy menetet jelent, míg párban 2-2 csúszást jelent. Az nyer, akinek menetenként összeadott ideje a legkevesebb.

Szánkózni legtöbbször gyerekként is úgy szánkóztunk, hogy a lábunk nézett előre. Amikor a láb hátra, a fej előre néz, az már a szkeleton.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

Tartalom: xsports.co.hu | képek: pixabay.com | videó: https://www.youtube.com/watch?v=ZvmiaRwGc1I